Az egyik legnépszerűbb netezési forma a közösségi média; naponta átlag egy órát töltenek a felhasználók a Facebookon, de negyedórát sem fordítanak arra, hogy valamilyen híroldalon vagy azon oldalak applikációin keresztül tájékozódjanak – derült ki abból a friss kutatásból, amelynek eredményeit az NMHH Kommunikációs Igazgatóság kedden küldte el az MTI-nek.
Az idősebb generációhoz tartozók még mindig jellemzően internetezés nélkül élik mindennapjaikat – derül ki a Digitális Közönségmérési Tanács megbízásából készített friss felmérésből.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézetének új közép-európai kutatása szerint Magyarországon több mint domináns szerepe van a Facebooknak: az itt élők mintha nem is ismernének más oldalakat. A ránk jellemző internethasználatról is kiderült pár érdekesség.
A járványügyi intézkedések miatt kialakult, jelentős adatforgalom-növekedésre tekintettel több kedvezményt is bevezet az internetszolgáltatók számára a BIX, a magyarországi internetszolgáltatók forgalomkicserélő központja.
Van bármi értelme egy szombati munkanapnak? Sokaknak fog eszükbe jutni ez a kérdés hétvégén, amikor az augusztus 19-i, hétfői nap helyett kell bemenni munkába. Gyakran próbálnak számolgatni, mennyit ér egyetlen ledolgozott nap, és ennek nem nagyon örülnek a statisztikusok.
A 18-40 évesek online sokkal szókimondóbbak, sokszor az arcuk vállalása nélkül nyilvánítanak erőteljes véleményt a digitális térben, ezzel akár megbántva, megalázva másokat – olvasható a Lounge Group megbízásából a Századvég által készített felmérésben. A reprezentatív adatok szerint a válaszadók 70 százaléka nem ismeri személyesen minden online ismerősét.
A Sandvine kutatásában rávilágított, hogy a világ teljes internetforgalmának 15 százalékát a Netflix és műsorai viszik el.
Első helyen végzett Magyarország azon a felmérésen, melyen az európaiak közösségi médiás felhasználói szokásait vizsgálták. Az okok között felmerül a Kádár-korszak, az iWiW és Orbán Viktor is.
Aki a hatalom közelében van, annak Észak-Koreában ugyanolyan internet jut, mint bárki másnak a világon. Kiderült, mire használja ezt a helyi elit. Többek közt fent vannak a Facebookon és streamelik a jó zenéket.
Sok magyar szülőnek fogalma sincs arról, mit csinál gyermeke az interneten. Hogy miért kellene, arról készült egy igen hatásos videó.
Percenként több millióan posztolnak mobiljukról a Facebookra, a Twitterre vagy az Instagramra. De vajon mit mutatnak meg magukból a tizenévesek, az Y generáció, vagy a 40-esek, és mire használják a közösségi médiát az idősebbek? Lehet, hogy meg fog lepődni.
Internetfüggőség-klinikát hoztak létre a zágrábi pszichiátrián, ez az első ilyen intézmény Horvátországban. A kórház pszichiátere szerint a sok netezéssel töltött idő is jele lehet a függőségnek, de nem az a legfontosabb.
Már abszolút fölénybe kerültek a mobiltelefonok a hagyományos számítógépek és laptopok mellett – ez, és még sok más érdekesség is kiderült az NMHH legfrissebb, magyar internetezési szokásokkal foglalkozó kutatásából.
A "szoftver, audió és videó", valamint az "e-kereskedelem" kategóriák iránt nőtt, míg az "internetes kommunikációs média" és a "számítógépes játékok" kategóriák iránt enyhén csökkent a gyerekek érdeklődése az elmúlt egy évben – derül ki a Kaspersky jelentéséből. A legnépszerűbb alkalmazások listáját a TikTok, a YouTube és a WhatsApp vezeti. Időközben a TikTok csaknem kétszer akkora népszerűségre tett szert, mint az Instagram.
A véleménybuborékot (filterbuborékot) vizsgálta a Vodafone Magyarország megbízásából készített kutatás. A vállalat arra volt kíváncsi, hogy a hazai netezők tartalomfogyasztását hogyan befolyásolják az internetes algoritmusok és a keresési előzmények. Ezek hatására ugyanis – a böngészési előzmények alapján –mindenki elé főként cikkeket, videókat a platformok, melyek jó eséllyel szimpatikusak neki. Így aztán az eltérő véleményekről sokan gyakran lemaradnak.
Egy magyar internetezők megkérdezésével végzett kutatás szerint több mint praktikus, hogy bárhol felcsatlakozhatunk a hálóra, ám a digitális világ nem csak látható veszélyeket tartogat magában.
A gyerekek 13,2 százaléka 4 óránál is több időt tölt el a világhálón napi szinten a Logiscool programozóiskola kutatása szerint. A 3500 diák válaszaira épült, nem reprezentatív felmérés arra is rámutatott, hogy az internethasználat az életkor emelkedésével folyamatosan nő.
A Kaspersky Lab a legfiatalabb internetes viselkedését kutatta. Az eredményeket összegző riport szerint a gyerekek által keresett videók 17 százaléka felnőtt tartalom volt.
Az Európai Unió országainak netezési szokásait vizsgáló kutatásban szinte minden területen előkelő helyen végzett Magyarország. Facebookozásban elsők vagyunk, de netbankolásban kifejezetten le vagyunk maradva.
A magyar nyugdíjasok több mint fele egyáltalán nem rendelkezik számítástechnikai eszközökkel, hat nyugdíjas korúból pedig mindössze egy tudja használni a legalapvetőbb számítógépes irodai alkalmazásokat – derült ki a 4Life Direct biztosításközvetítő cég felméréséből. Az 50 felettiek körében végzett országos reprezentatív kutatásból az is kiderült, mi érdekli igazán a korosztály tagjait az interneten, és mi az, ami egyáltalán nem.
